Mikor kerüljön beépítésre a nyílászáró?

Tudod, mi a legbosszantóbb abban, ha nem a megfelelő időben és módon kerül beépítésre a nyílászáró?
Ha nem, akkor segítségedre lehetünk, hogy elkerüld a kellemetlenségeket.

Szeretnéd, hogy a nyílászárók közelgő cseréje ne váljon rémálommá?
Szeretnéd, ha új nyílászáróid a legmodernebb technikával, szakszerűen kerülnének beépítésre?
Szeretnéd elkerülni, hogy a hibát vedd észre, ahányszor csak az új ajtódra pillantasz?

Olvass tovább, mert az alábbiakban megtudhatod, hogy mik azok a szempontok, amelyeket érdemes figyelembe venni a nyílászárók beépítéskor.

Az időjárási körülmények befolyásoló hatása a nyílászáró beépítéskor

Egyáltalán nem mindegy, hogy melyik évszakban érkezik el a felújítás a nyílászáró cseréjéhez.
Télen egészen más szempontok lehetnek fontosak, mint nyáron, a különböző anyagok másként viselkednek hideg és meleg időben, és a nedvesség sem elhanyagolható.

A hőszigetelő képesség csökkenhet

A piacon található egyre jobb minőségű nyílászárók mellett kiemelt hangsúlyt kell fektetni a hőszigetelő anyagokra. Hiába ugyanis a legjobb minőségű ablak, ha mellett lyuk tátong, ahol szabadon jár a levegő…

Az elérhető hőszigetelő anyagok egy részének szerkezete víz felvételére képes, ez csökkenti a hőszigetelő képességet, mivel a víz jó hővezető. Kiszáradás után persze visszanyeri a hőszigetelő képességét.
Ezért jó, ha minél távolabb tartjuk a nedvességet.

Hőmérsékletfüggő ragasztók és szigetelések

A külső hőmérséklet befolyásolhatja az egyes ragasztók és kenhető szigetelések használatát, ezek ugyanis erősen hőmérsékletfüggők.
Ez fontos szempont a beépítés ütemezésekor, érdemes tájékozódni az alkalmazott anyagok felhasználhatóságának korlátairól (főleg, ha téli időszakra esik ezen munkálatok elvégzése.)

Ne akadályozzon az időjárás

Szóval a nyílászáró beépítést érdemes úgy ütemezni, hogy a hozzá kapcsolódó utómunkák (vízszigetelés, hőszigeteléssel való rátakarás a nyílászáró tokokra, homlokzatképzés) elvégzését se akadályozza meg az időjárás (különösképpen a téli hideg).

Védelem kell a víz elől

Ha a szaki mégsem ér oda időben, s félbemarad a munka, akkor a befejezésig különös figyelmet kell fordítani a hézagok víz előli védelmére, valamint a fennmaradt hőhidak (pl. nyílászárók környezete) következményeire.
Ennek hatására ugyanis könnyen kicsapódhat a nedvesség a belső térben, szükségessé téve a fokozott párátlanítást, szellőztetést.

Ezzel elérkeztünk a belső páratartalom fontosságának hangsúlyozásához.

A belső páratartalom hatása a nyílászárókra

Magától értetődő tény, hogy a fa nyílászárók anyaguk természetéből adódóan érzékenyebbek a nedvességre.

Az első tél kritikus lehet

Az építkezést követő első tél kritikus lehet, ugyanis a még száradó beton felületek, netán a folyamatban lévő szakipari munkálatok nagyon sok víz bevitelével járnak. (Ide tartozik a festés, aljzatkészítés, burkolás.)

A száradás során ez a vízmennyiség a levegőbe kerül, amely tavasztól őszig nem okoz gondot, mivel a külső és belső hőmérséklet nem áll nagyon messze egymástól, nincsenek jelentősen lehűlő felületek, az ablakok pedig nyitva tarthatók.

A probléma télen jelentkezhet, amikor a zárt belső tér levegője hamar megtelik vízzel, a nedvesség pedig a lehűlő felületek mentén kicsapódik. Ilyen lehűlő felület lehet az ablak is, melynek belső felülete hűvösebb a falfelületnél.

Elázhat a faszerkezet

Nagy mennyiségű víz folyamatos kicsapódása eláztathatja a fa szerkezetet, ennek következtében az jelentősen megduzzadhat, vetemedést okozhat.

Ez a folyamat ugyan egy bizonyos mértékig visszafordítható, és a kiszáradás után az anyag lassan visszaáll eredeti méreteibe, azonban ha a duzzadás olyan mértékű, hogy illesztéseket vagy ragasztásokat feszít szét, az tartósan károsíthatja a szerkezetet.

Ezért olyan fontos az időjárás velejáróit figyelembe venni a nyílászáró beépítésekor, s télen fokozott figyelmet fordítani az épület rendszeres szellőztetésére, szükség esetén gépi párátlanítására illetve a nyílászárókon kicsapódó nedvesség rendszeres felszárítására.

Gondos páramentesítéssel megelőzhető a fa nyílászárók károsodásra.

Mennyi az optimális nedvességtartalom?

Az épület nedvességtartalma max. 40 – 45% lehet, ahhoz hogy a beépített szerkezetek hibamentesen működjenek (ebben az esetben a nyílászárók nedvességtartalma 10 – 11%).
Amennyiben az épületben mért nedvességtartalom ennél magasabb, a nyílászáró méretbeli változásoknak van kitéve.

A beépítés akkor valósulhat meg, ha…

Minden szakipari tevékenység kulcsa a megfelelő előkészítés, nincs ez másként a fa nyílászárók beépítése esetében sem.
Szükséges, hogy a falnyílás megfelelően elő legyen készítve.

Nézzük, hogy ez mit takar valójában!

Szilárd alapokon járunk

A munkaterületnek szabadnak, megközelíthetőnek kell lennie.
A beépítés megkezdéséhez elengedhetetlen, hogy szilád, járható talajon álljunk.

A végleges aljzatbetonnak mindenképpen készen kell lennie, azért is, hogy a felszabaduló építési nedvesség távozni tudjon.
Ahogy erről már esett szó a belső páratartalom kapcsán.

Van ütemterv

A hatékony munkavégzés érdekében jó, ha biztosított a terep a beépítést végző szakemberek számára, vagyis szabadon tudnak mozogni az épületben, hiszen nagyban lassíthatja vagy akadályozhatja a munkát, ha a villanyszerelőt, kőművest, festőt, burkolót is kerülgetniük kell.

Megfelelő a vakolás

A kültéri nyílászárók beépítése előtt a belső falak vakolását mindenképpen javasoljuk.
Az optimális száradás érdekében ennek a beépítés előtt legalább két héttel meg kell történnie. A kávát beépítés előtt nem szükséges kivakolni.

A méret a lényeg

Igencsak bosszantó érzést okozhat az, ha a nyílászáró beépítésekor kiderül, hogy nem megfelelő a nyílás mérete… akkor most falat véssünk, vagy ablakot gyártassunk újra…

Nyilván, a felmérést végző szakember tisztában van a szükséges információkkal a méret pontos meghatározásához, azonban kisebb a hibázás lehetősége, ha te is tájékozott vagy a témában.
Ezért jó, ha tudod, hogy számolni kell úgynevezett beépítési hézaggal.

Beépítési hézag:

• bejárati ajtónál szélességből oldalanként 1-1 cm, magasságból 1 cm;
• ablaknál szélességi és magassági méret esetén is oldalanként 1-1 cm;
• beltéri ajtónál szélességből oldalanként 1-1 cm, magasságból 1 cm.

Párkányfogadónak a fa ablaknál nem kell helyet kihagyni, hiszen a műanyaggal ellentétben itt nem plusz profil, hanem a tokszerkezetbe van belemarva.
A fenti információk ismeretében meg tudod határozni az ablaknyílás szélességét és magasságát.

Minden viszonyítás kérdése

Nagyobb eséllyel kerülnek jó helyre a nyílászárók, ha a viszonyítási sík meg van határozva.
Ha ennek kitűzése megtörtént, s a beépítés is pontos, akkor a parapet-, szemöldökmagasságok a vágyott helyre kerülnek.

Legyen geometrikus

Aki átesett már felújításon, találkozhatott már azzal a jelenséggel, hogy ahány sarok, annyi szög található a házban, s hogy a derékszög ritkán 90 fok, ami leginkább felújításkor jelent problémát.

Ennek elkerüléséhez fontos ellenőrizni a falnyílás kialakítását követően (vízmértékkel és fém derékszöggel), hogy a szögek valóban vízszintesek és függőlegesek-e, illetve a derékszögek szöghelyesek-e.

A beltéri nyílászárók beépítése

Sok szó esett már a kültéri nyílászárók elhelyezéséről, azonban a beltéri nyílászárók esetében is vannak alapszabályok, melyekre érdemes figyelni a beépítéskor.
A beltéri nyílászárók beépítése akkor a legcélszerűbb, ha már minden belső munkálattal végeztek.
Tehát a burkolat elkészült és a festés egy rétegben felkerült.
Természetesen akadnak ettől eltérő esetek, mint például fürdőszoba esetén.

A nyílászáró beépítésének esetleges problémái és megoldásai

Hogyan tűnik el a beépítési hézag? A kávát napjainkban már ritkán vakolják ki, főleg nyílászáró beépítés után.
Legtöbb esetben belül gipszkartonnal szokták burkolni, kívülről pedig 2 cm-es hungarocellel.
A beépítési hézag további eltakarására szolgál a sarokléc (kávában), valamint a takaróléc (falsíkon) is.

Adódhatnak körülmények, melyek miatt a belső vakolás előtt kell beépíteni a nyílászárókat. Ilyen lehet az időjárási tényező vagy éppen a lopás elleni védelem.

Ebben az esetben a vakolásnál meg kell védeni a nyílászárókat (fóliázással), valamint ügyelni kell arra, hogy ne kerüljön habarcs a vasalatokba.
Ilyenkor kiemelten fontos a folyamatos szellőztetés, esetleg páramentesítő készülék használata.

Megérkeztek a nyílászárók, beépítésre készen, viszont rengeteg még a szakipari munka a házban, és jó lenne a gyönyörű, üvegezett bejárati ajtót védeni.
Ez indokolttá teheti a két ütemben történő beépítést, amikor az ajtók nem az ablakokkal egy időben, hanem később kerülnek be, állagmegóvás céljából.

+2 Tipp

Ha már ablak, akkor gondolni kell párkányra és árnyékolásra is.
Mikor kell ezeket beépíteni?

Fontos tudni már a nyílászáró megrendelése előtt, hogy milyen redőnyt szeretnénk.
A redőnyök tekintetében az egyik legelterjedtebb lehetőség a külső tokos redőnyök elhelyezése.
A külső tokos redőny választása esetén kétféle variáció létezik.

Az egyik esetben már a felújítás alatt úgy alakítják ki a nyílásokat, hogy eltolt áthidalást helyeznek el. Ilyenkor a redőny az áthidalóra kerül rögzítésre.
Ebben az esetben a nyílászáróknál tokszélesítést szoktunk javasolni, hogy a redőnyautomata belülről kényelmesen elférjen, kívülről pedig a redőnylábnak és a szigetelésnek legyen hely.

A másik esetben nincs eltolt áthidalás, ilyenkor a nyílászáró fölé 10 cm-es tokmagasítást javasolunk.
Felső tokos ráépített redőny esetén is szükséges a kétoldali tokszélesítés.

A fölépített redőnyöket a nyílászáróra ráépítve, egyszerre kell elhelyezni.
A vakolható, külső tokos (eléépített) redőnyöket a nyílászáró beépítés után, de a külső vakolás előtt kell beépíteni.

A külső párkányok felhelyezése a vakolását vagy szigetelését, esetleg a ház színezését követően javasolt.

Összegzésül elmondható, hogy későbbi elégedettségedet nagyban befolyásolhatja, hogy mikor kerül beépítésre a nyílászáró.
A fenti tényezők figyelembevételével azonban nyugodtan huppanhatsz a legkényelmesebb foteledbe, hogy új nyílászáróidon át csodálhasd a kinti tájat.